Szigetmonostor a Szentendrei-sziget déli részén fekszik, ahol a Duna két ága öleli körbe a települést. Két része a falusias hangulatú központ és a Dunakeszivel szemben fekvő, üdülőövezetből kialakult Horány; területe 23,51 négyzetkilométer, lakossága kb. 2991 fő. Szigetmonostor esetében a legnagyobb kérdés jellemzően nem a négyzetméter, [...]

Csömör szó szerint „összenőtt” Budapest XVI. kerületével, mégis, amint átléped a határt, egy teljesen más világban találod magad: a Gödöllői-dombság nyugati peremén, kb. 10 200 lakosú, sváb hagyományú nagyközségben, amelynek az Úrnapi Virágszőnyeg minden évben az egész közösségét megmozgatja. De vajon mit jelent a gyakorlatban [...]

Dunakeszin ugyanaz a ház három városrészben is lehet egyszerre: a hirdetésben „Alag”, a hivatalos anyagban „Alag-felső”, a köznyelvben „Tóváros”. Az önkormányzat tíz, a hirdetési portálok több mint húsz városrészt különböztetnek meg, és a különbség nem csak névadási kérdés. A város három rétegből nőtt össze. Az [...]

Gödöt könnyű megszeretni: öt kilométer Duna-part, termálfürdő, és három vasútállomás, ahonnan 25-30 perc a Nyugati. Van viszont egy dolog, amit a hirdetések nem ínak ki: nem ritka, hogy egy ház, amelyben egy család télen-nyáron él, papíron nem lakóház. Ez a régi kettősség ma is ott ül a gödi ingatlanok mélyén — és ott is szokott előkerülni, ahol a legtöbbe kerül: a banki értékbecslésnél.

Vácot sokan a vonatablakból ismerik: a Duna-part mögött feltűnik egy barokk belváros, egy diadalív, egy sétány. Aztán valaki egyszer leszáll — és kiderül, hogy ami kirándulásnak szép, az lakóhelynek is működik. Csakhogy Vác nem egyetlen piac: nyolc hivatalos városrésze más-más logika szerint működik. Végigvesszük az ingázást, a városrészeket, a Duna-parti tudnivalókat és a belvárosi felújítási szabályokat.