2026. október 28-tól új állami támogatású lakáshitel igényelhető: a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel (a rendelet szóhasználatában Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsön), amely felváltja az Otthon Startot. A 18 és 45 év közötti igénylők legfeljebb 50 millió forintot vehetnek fel, fix 3 százalékos kamattal új, és fix 5 százalékos kamattal használt lakásra. A részletszabályokat a 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet rögzíti, amely október 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ez az eladó szempontjából sem semleges körülmény. A támogatott hitel nem csak a vevőt minősíti, hanem az ingatlant is: az árplafon, a négyzetméterár-korlát és a bentlakási kötelezettség dönti el, hogy egy lakás egyáltalán megvehető-e belőle. Az Otthon Start idején, 2026 első negyedévében a lakáshitel-kihelyezés 81 százaléka mögött már támogatott hitel állt a Magyar Nemzeti Bank 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint, vagyis a támogatott hitel szabályai az eladók többségét közvetlenül érintik.

A cikk végigveszi a Wekerle Plusz feltételeit, azt, hogy mi lesz a folyamatban lévő Otthon Start-ügyekkel, és mit jelent az új program eladói és vevői oldalon: árazás a plafonokhoz, értékbecslés, a vevő hitelbírálatának segítése.

Frissítve 2026. október 28-án: a cikk a megjelent 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet alapján készült. A rendelet két fontos ponton eltér a kormány október 27-i közleményétől: a négyzetméterár-korlát használt lakásnál is bruttó 1,5 millió forint, és az Otthon Start-kérelemhez az adásvételi szerződés megkötésének határnapja október 31.

Tartalomjegyzék

A Wekerle Plusz hitel feltételei egy helyen

A Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel államilag támogatott, fix kamatozású lakáshitel új vagy használt lakás vásárlására, illetve építésére. A 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet szerint ezek a legfontosabb feltételek:

  • Igénylő: aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 18. életévét, és legkésőbb a 45. születésnapján nyújtja be a kérelmet. Közös igénylésnél mindkét igénylőnek meg kell felelnie. Gyermekvállalás, házasság és társadalombiztosítási jogviszony nem feltétel.
  • Hitelösszeg és futamidő: legfeljebb 50 millió forint, legfeljebb 25 évre.
  • Kamat: az igénylő által fizetett kamat új lakásnál legfeljebb 3, használt lakásnál legfeljebb 5 százalék. A kamattámogatás a futamidő végéig, de legfeljebb 25 évig jár.
  • Önerő: legalább 10 százalék. Ennél kevesebb csak megfelelő pótfedezet bevonásával lehet.
  • Árplafon: az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlannál legfeljebb bruttó 100 millió, egylakásos lakóépületnél (jellemzően családi háznál), tanyánál és birtokközpontnál legfeljebb bruttó 150 millió forint lehet a vételár vagy a bekerülési költség, új és használt ingatlannál egyaránt.
  • Négyzetméterár: a vételár a hasznos alapterület egy négyzetméterére vetítve legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet, új és használt lakásnál egyaránt. Az értéket először 2028. január 1-jén indexálják.
  • Adóstárs: kizárólag az igénylő szülője vagy testvére lehet, és nem szerezhet tulajdont a lakásban.
  • Vállalás: öt évig kötelező a lakásban életvitelszerűen lakni, a lakás használata nem engedhető át másnak, így bérbe sem adható, és lakáscéltól eltérően sem hasznosítható.
  • Korábbi tulajdon: az igényelheti, akinek lakásban nincs és korábban sem volt 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Kivétel többek között a legfeljebb 30 millió forint értékű lakás — a részleteket lent írom.

Az állam javára öt évre jelzálogjog (a kölcsönösszeg 20 százalékáig), valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül a lakásra, és erre az időre lakásbiztosítás is kötelező. A bank az igénylésért és a folyósításért legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet, az értékbecslés és a helyszíni szemle díján felül; előtörlesztésnél a költség legfeljebb az előtörlesztett összeg 1 százaléka lehet. A részt vevő bankok listáját és a saját hitelbírálati feltételeiket a bankok hirdetményei tartalmazzák.

Megszűnt az Otthon Start: mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel?

A már megkötött Otthon Start-hitelszerződések érvényben maradnak: aki már aláírta a kölcsönszerződést, annak a feltételei nem változnak.

Új Otthon Start-kérelmet október 28-tól csak kivételesen lehet benyújtani: vásárlásnál akkor, ha az adásvételi szerződést 2026. október 31-én vagy korábban megkötötték, építésnél akkor, ha az engedélyezési eljárás október 31-ig megindult, vagy az egyszerű bejelentés addig megtörtént. Ezekben az esetekben a kérelmet 2026. november 15-ig lehet benyújtani. Ez jogvesztő határidő, később már nem pótolható. A rendelet átmeneti szabálya (58. §) viszont szó szerint csak a november 12. előtt benyújtott kérelmekre mondja ki, hogy rájuk az Otthon Start szabályai továbbra is vonatkoznak. Amíg ezt a jogalkotó nem tisztázza, a kérelmet biztonságosabb legkésőbb november 11-ig benyújtani. A kormány október 27-i közleménye még október 27-i határnapot és 15 napos türelmi időt írt, a rendelet ennél kedvezőbb (298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 61. §).

Mit jelent ez eladóként?

Ha a vevőd Otthon Starttal számolt, például mert elmúlt 45 éves, vagy használt lakásnál a 3 százalékos kamat miatt, akkor az adásvételi szerződést legkésőbb október 31-ig kell megkötni, a hitelkérelmet pedig lehetőleg november 11-ig, legkésőbb november 15-ig benyújtani. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a bank minden dokumentumot időben megkapjon.

Ha még nincs aláírt szerződés, és október 31-ig nem is lesz, a vevő már csak a Wekerle Plusz feltételei szerint juthat támogatott hitelhez. Ez több ponton változtathat a számításán: 45 év fölött nem igényelhet, használt lakásra 5 százalékos a kamat, öt évig kötelező a lakásban laknia, és ha jelenleg vagy korábban egy 30 millió forintnál értékesebb lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada volt, nem jogosult. Érdemes vele újra átnézni, belefér-e a lakásod az új keretekbe.

Otthon Start és Wekerle Plusz: mi változott?

A két program célja ugyanaz: állami segítség a saját otthon megszerzéséhez. A feltételek viszont több ponton eltérnek.

Szempont Otthon Start (megszűnt) Wekerle Plusz
Életkor 18. életévét betöltött, felső korhatár nélkül 18. életévét betöltött, a kérelmet legkésőbb a 45. születésnapján nyújtja be
Korábbi tulajdon A kérelmet megelőző 10 évben legfeljebb egy lakóingatlanban, legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányad Lakásban sem most, sem korábban nem lehet 50%-ot elérő tulajdoni hányad; kivétel a legfeljebb 30 millió Ft értékű, a lebontott, és a jogszabályon alapuló (jellemzően öröklési) haszonélvezettel terhelten szerzett lakás, ha a haszonélvező ott lakik
TB-jogviszony Legalább 2 év Nem feltétel
Hitelösszeg Legfeljebb 50 millió Ft Legfeljebb 50 millió Ft
Kamat Fix, legfeljebb 3% Fix 3% új, 5% használt lakásra
Árplafon Lakás 100 millió, egylakásos lakóépület 150 millió Ft Lakás 100 millió, egylakásos lakóépület (jellemzően családi ház) 150 millió Ft, új és használt ingatlannál egyaránt
Négyzetméterár 1,5 millió Ft/m² 1,5 millió Ft/m² új és használt lakásnál, 2028-tól évente indexálva
Önerő Legalább 10% Legalább 10%
Bentlakás Nem volt kötelező 5 évig kötelező
Bérbeadás Nem tiltotta, csak a lakáscéltól eltérő hasznosítást Nem megengedett
Állami biztosíték Jelzálogjog (a hitelösszeg 20%-áig), elidegenítési és terhelési tilalom 5 évre Jelzálogjog (a hitelösszeg 20%-áig), elidegenítési és terhelési tilalom 5 évre

A táblázat Otthon Start-oszlopa a program megszűnés előtti szabályait mutatja (227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet), a Wekerle Plusz-oszlopa a 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet szerinti szabályokat.

Mit tett az Otthon Start a piaccal — és mit jelent ez az időzítésben

A program piaci hatása szokatlanul erős volt. A jegybank 2026. májusi lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben országosan 23,5 százalékkal emelkedtek nominálisan a lakásárak, ami reálértéken 19,0 százalékos drágulást jelent — az elmúlt 25 év legmagasabb reáláremelkedése. A reálérték az inflációval csökkentett áremelkedés: azt mutatja meg, mennyivel drágultak a lakások mindenhez képest, amire a pénzt egyébként költeni lehet.

A 19 százalékból tehát már ki van szűrve a pénzromlás hatása. Ennyivel került ténylegesen távolabb a lakásvásárlás egy változatlan jövedelmű vevőtől, és ennyivel nőtt valóban az eladók vagyona.

Ez az eredmény nem egyedül a program számlájára írható, a drágulás azonban a szeptemberi indulás után gyorsult fel. Ugyanez a jelentés jelzi, hogy 2025 negyedik negyedévére az árak 22,5 százalékkal haladták meg a fundamentumok által indokolt szintet — egy év alatt 8,8 százalékponttal többel.

Ez országos, modellalapú becslés, nem egy konkrét ingatlanra vetíthető érték.

A hitelpiac átrendeződése még látványosabb. Az MNB adatai szerint a megkötött lakáshitel-szerződések volumene 2025 negyedik negyedévében éves összevetésben 130 százalékkal emelkedett.

A támogatott hitelek aránya a hitelkihelyezésen belül a program indulása előtti 23 százalékról 81 százalékra nőtt 2026 első negyedévére. A jegybanki jelentés által idézett Duna House tranzakciós adatok szerint ugyanebben a negyedévben a budapesti lakások 40 százalékát vásárolták első lakásvásárlók, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal; vidéken ez az arány 27-ről 38 százalékra emelkedett.

2026 első negyedévében azonban fordult a kép. A KSH előzetes adatai szerint az összevont lakáspiaci árindex az előző negyedévhez képest 97,8 százalékon állt, vagyis az árak negyedéves összevetésben 2,2 százalékkal csökkentek.

Éves alapon ugyanakkor még mindig 9,2 százalékos a növekedés. A visszaesést a használt lakások húzták: áruk negyedéves alapon 4,7 százalékkal esett, míg az új építésűeké 1,7 százalékkal emelkedett. Az adásvételek száma az MNB szerint éves összevetésben 18 százalékkal esett vissza az első negyedévben.

Mit jelent ez az időzítés szempontjából?

Az eladói oldalon a 2025-ös kiugró áremelkedés már megtörtént; aki arra vár, hogy ez a lendület folytatódjon, egyre kevesebb adatra támaszkodhat. A kereslet összetétele viszont tartósan átrendeződött: a támogatott hitelek dominanciája miatt az árplafonok alatti, jó állapotú ingatlanoknál lényegesen szélesebb a finanszírozásképes vevőkör, mint fölöttük.

Vevői oldalon a friss árkorrekció és a bővülő budapesti újlakás-kínálat nagyobb alkupozíciót ad, mint egy évvel korábban: az MNB szerint 2026 márciusára historikus csúcsra, 9490-re nőtt a fővárosi új építésű projektekben szabadon megvásárolható lakások száma, éves alapon 63 százalékos bővüléssel.

A program indulását követő első fél évben — 2025 szeptembere és 2026 februárja között — a háztartások országosan átlagosan 35 millió forintos Otthon Start hitelt igényeltek, Budapesten pedig 43 millió forint volt az átlagos szerződéses összeg.

Kinek jár a Wekerle Plusz? Életkor, adóstárs, korábbi tulajdon

Életkor

A hitelt az igényelheti, aki a kérelem benyújtásakor már betöltötte a 18. életévét, és legkésőbb a 45. születésnapján nyújtja be a kérelmet. Ha házastársak vagy élettársak igénylik a hitelt, csak közösen nyújthatják be, mindkettőjüknek meg kell felelniük a feltételeknek, a korhatárnak is, és mindkettőjüknek tulajdont kell szerezniük a lakásban. A rendelet nem mondja ki egyértelműen, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő igénylő egyedül is igényelhet-e. Ha az egyik fél 45 év fölötti, vagy volt már lakása, ezt érdemes a bankkal előre tisztázni.

Ami nem feltétel

A kölcsön igénylése nem kötött gyermekvállaláshoz és házassághoz, és éveken át fennálló társadalombiztosítási jogviszonyhoz sem. A kormány tájékoztatása szerint ezzel a külföldről hazaköltöző fiatalokat is segítik. Az Otthon Startnál éppen a kétéves TB-jogviszony volt az a pont, ahol a hazatérők a leggyakrabban elakadtak.

További feltételek

Igényelheti a magyar állampolgár, a szabad mozgás jogával rendelkező (például uniós) állampolgár, ha regisztrációs igazolással vagy tartózkodási kártyával igazolja a három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodás jogát, a huzamos tartózkodási joggal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és az elismert hontalan. Feltétel a büntetlen előélet, az, hogy az igénylőnek ne legyen az adóhatóságnál nyilvántartott, a jogszabályi értékhatárt meghaladó köztartozása, és hogy a központi hitelinformációs rendszerben (KHR) ne szerepeljen tartozással, vagy azt már legalább egy éve rendezte. A hitel egy igénylő életében egyszer vehető igénybe, a kérelem benyújtásakor nem lehet más állami kamattámogatású lakáshitele, és a kamattámogatás ideje alatt sem igényelhet ilyet, így például CSOK Plusz hitelt sem.

Adóstárs

Ha az igénylő jövedelme nem elég, adóstársként kizárólag a szülője vagy a testvére vonható be, közös igénylésnél bármelyik igénylő szülője vagy testvére. Az adóstárs nem szerezhet tulajdont a lakásban, a korábbi lakástulajdonra vonatkozó feltételnek viszont neki nem kell megfelelnie. A házastárs vagy az élettárs adóstárs nem lehet.

Korábbi ingatlantulajdon

A hitel az első saját lakáshoz igényelhető: nem jogosult, akinek a kérelem benyújtásakor lakásban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada van, vagy korábban volt. A rendelet ehhez nem ad időkorlátot. Közös igénylésnél az igénylők ugyanabban a lakásban fennálló vagy fennállt hányadait össze kell adni, és az összeg sem érheti el az 50 százalékot.

Tulajdoni hányadtól és a lakások számától függetlenül nem kizáró ok, ha az igénylő lakása vagy korábbi lakása:

  • legfeljebb 30 millió forintot ér, illetve ért. Az érték a lakás értékbecslő által megállapított aktuális piaci értéke, már eladott lakásnál az adásvételi szerződés szerinti vételár (résztulajdon eladásánál a teljes lakásra vetítve). Közös igénylésnél az igénylők ugyanabban a lakásban lévő hányadainak együttes értéke sem haladhatja meg a 30 millió forintot. Igazolásként 90 napnál nem régebbi értékbecslés vagy az adásvételi szerződés kell;
  • lebontották, vagy lebontását az építésügyi hatóság elrendelte;
  • jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelten került a tulajdonába, jellemzően öröklésnél, és a haszonélvező ma is ott lakik, eladott lakásnál az eladáskor ott lakott.

Milyen ingatlanra vehető fel: árplafon és négyzetméterár

Az Otthon Starthoz hasonlóan itt is két korlát él egyszerre, és mindkettőnek teljesülnie kell: az abszolút árplafon és a négyzetméterár-korlát.

Az árplafon a rendelet szerint az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlannál bruttó 100 millió, egylakásos lakóépületnél (jellemzően családi háznál), tanyánál és birtokközpontnál bruttó 150 millió forint: ennyi lehet a vételár, építésnél a bekerülési költség. A határ új és használt ingatlanra egyaránt vonatkozik.

A négyzetméterár-korlát új és használt lakásnál egyaránt bruttó 1,5 millió forint: a vételár osztva a hasznos alapterülettel nem haladhatja meg ezt az összeget. A kormány október 27-i közleménye használt lakásra még 1,2 millió forintot írt, a megjelent rendelet ilyen különbséget nem tesz. Az értéket először 2028. január 1-jén, utána minden év január 1-jén emelik, a KSH új lakásokra vonatkozó árindexe alapján.

Számpélda

Egy 62 négyzetméteres lakásnál a legmagasabb finanszírozható vételár 93 millió forint, akár új, akár használt. Egy 95 millióért meghirdetett, 62 négyzetméteres lakás így a négyzetméterár-korláton bukik el, pedig a vételára a 100 milliós plafon alatt van.

Fordítva: lakásnál a 100 millió forintos vételárhoz legalább 66,7 négyzetméter hasznos alapterület kell, családi háznál a 150 millióhoz legalább 100 négyzetméter, különben a négyzetméterár-korlát szab alacsonyabb határt.

Milyen alapterületre kell vetíteni?

A rendelet szerint a hasznos alapterületre. Ebbe a lakáson belülről közvetlenül megközelíthető helyiségek számítanak: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és az egyéb fűthető helyiségek. Nem számít bele a gépkocsitároló és a pinceszinti helyiség, az erkély, a loggia és a terasz pedig 50 százalékkal számít. Vásárlásnál a négyzetméterárat az adásvételi szerződés alapján készített számítással kell igazolni.

A hirdetésben szereplő négyzetméter és a hasznos alapterület gyakran eltér, például ha a hirdetés a garázst, a pincét vagy a teljes teraszt is tartalmazza. Eladóként ezért érdemes a helyiségeket lemérni, mert egy-két négyzetméter is eldöntheti, hogy a lakás belefér-e a korlátba.

Osztatlan közös tulajdon

Résztulajdon megszerzésére a hitel főszabályként nem vehető fel. A több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan azonban finanszírozható, ha a vevő a megvásárolt ingatlanrész kizárólagos használatára válik jogosulttá. Ezt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt használati megállapodással, a tulajdonostársak határozatával vagy bírósági ítélettel kell igazolni. A sorházak és az ikerházak besorolásáról lent, az eladói részben írok.

Vállalások: 5 év bentlakás, bérbeadási tilalom

A Wekerle Plusz egyik legnagyobb változása az Otthon Starthoz képest a hasznosítás. A vevőnek a folyósítást követő 180 napon belül lakóhelyet kell létesítenie a lakásban, és öt évig életvitelszerűen benne kell laknia. Ez idő alatt a lakás használatát nem engedheti át másnak, így bérbe sem adhatja, nem alapíthat rajta használati vagy haszonélvezeti jogot, és lakáscéltól eltérően sem hasznosíthatja. Ha a vállalásokat megszegi, a kamattámogatás megszűnik, és a már igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamatnál 5 százalékponttal magasabb kamattal együtt vissza kell fizetnie. Ugyanez a következménye annak, ha a lakást az öt év alatt eladja.

A rendelet kivételeket is ismer. Nem sérül a bentlakási kötelezettség például tartós kórházi vagy bentlakásos szociális ellátás idején, ha a támogatott személy munkavállalás miatt legfeljebb két évig másik településen tartózkodik, ha közeli hozzátartozóját ápolja, vagy ha tanulmányai miatt átmenetileg máshol lakik. Házastársaknál az életközösség megszakadása sem jár jogkövetkezménnyel, ha 180 napon belül igazolják a bontóper megindítását. Ez a kivétel élettársakra nem vonatkozik: ha egyikük kiköltözik, az a bentlakási kötelezettség megsértésének számít. A támogatott személy mellett a hozzátartozója is ingyenesen beköltözhet a lakásba.

Az Otthon Startnál ilyen kötelezettség nem volt: a rendelet a bérbeadást nem tiltotta, csak a lakáscéltól eltérő hasznosítást és a használati vagy haszonélvezeti jog alapítását.

Eladóként ez azt jelenti, hogy a Wekerle Plusszal érkező vevő mindig saját otthonnak veszi az ingatlant. A kifejezetten kiadásra, befektetésnek kínált lakásoknál ez a vevőkör kiesik.

Vevőként: az igénylés lépésről lépésre

A rendelet 2026. október 28-án lépett hatályba, a hitel a programban részt vevő bankoknál igényelhető. A bankok listáját és a saját hitelbírálati feltételeiket a bankok hirdetményei tartalmazzák. A folyamat a támogatott hiteleknél megszokott lépésekből áll, és ezt a foglaló határidejének megállapításánál is figyelembe kell venni.

  • Előzetes hitelbírálat. Jövedelemigazolás, az életkor és a korábbi tulajdon ellenőrzése. Ideális esetben még az ingatlankeresés előtt lezajlik.
  • Ingatlan kiválasztása és a feltételek ellenőrzése. Tulajdoni lap, alapterület, jogi besorolás, tehermentesség, árplafon és négyzetméterár, még az adásvételi szerződés aláírása előtt.
  • Előzetes értékbecslés. Érdemes még az adásvételi aláírása előtt elkészíttetni: így derül ki időben, ha az érték a vételár alatt marad, vagy ha a hasznos alapterület miatt nem teljesül a négyzetméterár-korlát. A hitelkérelem benyújtásakor az értékbecslés legfeljebb 90 napos lehet.
  • Adásvételi szerződés. Célszerű beletenni a pontos alapterületet és a fajlagos árat, valamint bontó feltételt vagy határidőhöz kötött elállási jogot arra az esetre, ha a bank elutasítja a hitelt.
  • A hiteligénylés benyújtása: vásárlásnál legkésőbb az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül. A bank a kérelmet vásárlásnál 30, építésnél 60 napon belül bírálja el; a hiánypótlás ideje ebbe nem számít bele. Elutasítás esetén a vevő 15 napon belül a kormányhivataltól kérheti annak megállapítását, hogy megfelelt a feltételeknek.
  • Kölcsönszerződés és folyósítás. Használt lakás vásárlásánál a bank a kölcsönt egy összegben, az eladó által megadott számlára utalja, de csak azután, hogy a vevő a saját erejét már felhasználta a vételárra.

A foglaló sorsa kifejezett szerződéses kikötés hiányában attól függ, kinek a felelősségi körében hiúsult meg az ügylet. A bírói gyakorlat nem a felróhatóságot, hanem a meghiúsulásért való felelősséget vizsgálja, és ha egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár.

A hitelkérelem elutasítását a gyakorlat jellemzően a vevő oldalán felmerülő oknak tekinti — ez azonban nem automatikus, ezért a kockázatot érdemes a szerződésben kifejezetten rendezni.

Sokan a foglaló helyett előleget javasolnak a hitelbírálat lezárultáig. Ez valóban csökkenti a vevő kockázatát, két dolgot viszont tudni kell hozzá: a magyar bankok jellemzően nem adnak kötelező erejű hitelígérvényt, az előzetes bírálat eredménye tájékoztató jellegű; az előleg pedig az eladót semmire nem kötelezi, ezért sok eladó nem is fogadja el.

A gyakorlatban gyakran jobb a foglaló, bontó feltétellel és ügyvédi letéttel kiegészítve.

A klauzula önmagában kevés: rendezze azt is, mi lesz a foglaló sorsa, mi történik, ha a bank a kértnél kisebb összeget hagy jóvá, és hogyan bontható vissza a már megindult földhivatali eljárás.

Eladóként: eladható-e az ingatlan Wekerle Plusz hitelre?

Innentől az eladói oldal következik, az a nézőpont, amelyről a piacon a legkevesebb szó esik. Ezt a kérdést a legtöbb eladó túl későn teszi fel, jellemzően akkor, amikor a vevő már megjött, és a bank már nemet mondott. A rendelet és a banki gyakorlat alapján az ingatlannak és az ügyletnek ezeknek kell megfelelnie:

  • Az ingatlan Magyarországon lévő lakás, egylakásos lakóépület (jellemzően családi ház), tanya vagy birtokközpont, amely az értékbecslés szerint alkalmas a lakhatásra.
  • A vételár az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlannál legfeljebb bruttó 100 millió, egylakásos lakóépületnél legfeljebb bruttó 150 millió forint.
  • A vételár a hasznos alapterületre vetítve legfeljebb bruttó 1,5 millió forint négyzetméterenként, új és használt lakásnál egyaránt.
  • A vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a bank által megállapított forgalmi értéktől.
  • A lakást nem terheli haszonélvezet: haszonélvezettel terhelt lakásra a hitel nem vehető fel, ezért a haszonélvezet megszüntetését az adásvétellel együtt rendezni kell.
  • Az eladó nem lehet a vevő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó cég, a vevőnek nem lehet benne tagsága vagy részesedése, és a cég tulajdonosa sem lehet a vevő közeli hozzátartozója.
  • Résztulajdon nem adható el Wekerle Plusz hitelre. Kivétel az osztatlan közös tulajdonú ingatlan kizárólagos használatú része, és az az eset, amikor az örökös a lakás fennmaradó részét megvéve kizárólagos tulajdonossá válik; ilyenkor a rokoni kapcsolat nem akadály.
  • Új lakás vásárlására a hitel akkor vehető fel, ha a lakást gazdálkodó szervezet (például cég vagy egyéni vállalkozó) vagy befektetési alap építette értékesítési céllal, és első alkalommal magánszemélynek adják el. Magánszemély által épített, még el nem adott új háznál a besorolásról érdemes előre a bankkal egyeztetni.
  • A vevő 18 és 45 év közötti, és saját otthonnak veszi az ingatlant: öt évig benne kell laknia, és nem adhatja bérbe.
  • A tulajdoni lap egyezik a valósággal: nincs nem engedélyezett bővítés, tetőtér-beépítés vagy be nem jegyzett átalakítás, mert ezek a hitelbírálaton akadályt jelentenek.
  • Az ingatlan tehermentes, vagy a teher a vételárból rendezhető. Végrehajtás, elidegenítési tilalom vagy rendezetlen hagyaték mellett a bank jellemzően nem folyósít.

Egylakásos lakóépület: ikerház és sorház

A rendelet a 100 milliós határt az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlanra, a 150 milliósat az egylakásos lakóépületre, a tanyára és a birtokközpontra írja. Az ikerházaknál és a sorházaknál ezért az egylakásos lakóépület fogalma a döntő.

A Wekerle Plusz rendelete maga határozza meg ezt a fogalmat (298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 2. § 2. pont). Eszerint egylakásos lakóépület a tulajdoni formájától függetlenül az egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, valamint „olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik”. Az ikerházra és a sorházra vonatkozó rész szó szerint megegyezik a CSOK Plusz és az Otthon Start által használt meghatározással (518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés 2. pont).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a sorházi vagy ikerházi egység akkor egylakásos lakóépület, ha saját tetőszerkezete van, és a terepszintről, akár udvarról vagy kertből, közvetlen bejárata nyílik. Ha viszont az egység közös tetőszerkezet alatt fekszik, vagy emeleti lakásként közös lépcsőházon át közelíthető meg, nem egylakásos lakóépület, így a 150 milliós határ nem vonatkozik rá; ha a tulajdoni lapon lakásként szerepel, a 100 milliós határ az irányadó. Ha a banki helyszíni szemle nem tudja megállapítani az önálló tetőt, az épület építészeti-műszaki dokumentációja vagy építésügyi műszaki szakértő szakvéleménye igazolhatja.

Két pontban a Wekerle Plusz szövege eltér az Otthon Startétól. Az Otthon Start a plafont az ingatlan értékére írta, a Wekerle Plusz a vételárra, illetve a bekerülési költségre. Az Otthon Start a 100 milliós határt a lakásra írta, a Wekerle Plusz rendelete az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott ingatlanra. Ha egy társasházban álló ikerházi vagy sorházi egység a tulajdoni lapon lakásként szerepel, de megfelel az egylakásos lakóépület fizikai feltételeinek, a besorolásról a bank dönt. Lakóházként nyilvántartott, több lakásos, osztatlan közös tulajdonú épületnél, amely az agglomerációban gyakori, a rendelet szövege egyik határra sem ad egyértelmű választ, ilyenkor előzetes banki egyeztetés kell. Ha a bank elutasítja a kérelmet, a vevő 15 napon belül a kormányhivataltól kérheti annak megállapítását, hogy megfelelt a feltételeknek. Ilyenkor, és általában ikerháznál és sorháznál, a foglalós szerződés előtt mindenképp érdemes előzetes banki értékbecslést kérni.

A rendelet a lakás fogalmához minimumfeltételeket is rendel: legalább egy 12 négyzetméternél nagyobb lakószoba, főzőhelyiség, fürdőhelyiség és WC, közműves villany, egyedi fűtési mód, szennyvízelvezetés (közmű vagy egyedi megoldás) és ivóvíz (közmű vagy kút). Távfűtéses lakásnál érdemes a bank gyakorlatát előre megkérdezni.

A lakhatásra való alkalmasságot a bank helyszíni szemlén, az értékbecslés alapján vizsgálja. Ha a szemle szerint a lakás nem alkalmas, a vevő építésügyi műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatja az ellenkezőjét, és ilyenkor a bank erre hivatkozva nem utasíthatja el a kérelmet. Régebbi, felújítandó háznál ezt érdemes előre tudni.

A terheket mindenképp érdemes időben rendezni. A haszonélvezettel terhelt ingatlan eladásának menete hetekben mérhető, ezért ezt nem lehet az utolsó hétre hagyni. A jelzáloggal terhelt ingatlan eladásánál a bank törlési engedélyének beszerzése és a vételárból történő kiegyenlítés rutinfeladat, két bank egymásra várása viszont bőven okozhat egy hónap csúszást.

Eladóként: árazás a plafonokhoz — mikor éri meg a plafon alá menni

Erre nincs egyetlen jó válasz, van viszont egy egyszerű döntési logika.

Amikor egyértelműen megéri

Ha az ingatlan a plafon közvetlen közelében van, mondjuk egy lakásnál 102–105 millió forint körül, akkor az ár 100 millió alá vitele néhány százalékos engedmény fejében megnyitja a támogatott hitellel vásárló vevőkört. A haszon itt nem pénzügyi, hanem valószínűségi: nem az engedmény térül meg, hanem az eladás esélye nő meg érdemben.

Amikor nem éri meg

Ha az ingatlan reális piaci ára nem néhány, hanem 20–30 százalékkal van a plafon fölött, akkor a plafon alá kényszerítés valódi vagyonvesztés. Egy 130 millió forintot érő lakást nem érdemes 100 millióért adni azért, hogy egy támogatott hitellel érkező vevő megvehesse. Ebben a szegmensben a készpénzes és a piaci hitelt felvevő vevő továbbra is jelen van.

A négyzetméterár-korlát kelepcéje

A nagyobb alapterületű, ám alacsonyabb összértékű ingatlanoknál a plafon nem szorít, és a négyzetméterár-korlát sem: ezek a legkönnyebben finanszírozható ingatlanok. A kis alapterületű, jó fekvésű lakásoknál viszont fordított a helyzet: az összérték jóval a plafon alatt marad, a négyzetméterár-korlát mégis megfogja az árat. Ebben a szegmensben az árazást nem a plafonhoz, hanem a négyzetméterárhoz kell igazítani.

A korlát új és használt lakásnál egyaránt bruttó 1,5 millió forint: egy 50 négyzetméteres lakás 75 millió forintnál éri el a határt, egy 70 négyzetméteresnél pedig már a 100 milliós árplafon szab határt, nem a négyzetméterár.

Új vagy használt

A Wekerle Plusz az új lakásokat 3, a használtakat 5 százalékos kamattal támogatja. Ugyanakkora hitelnél a használt lakás vevője tehát magasabb törlesztőt fizet, és ezt az ajánlata összegénél is figyelembe veszi. Használt ingatlan eladójaként érdemes ezzel előre számolni, és az árat a környéken ténylegesen megkötött ügyletekhez mérni.

Az értékbecslés kockázata

Az értékbecslés a folyamat egyetlen olyan pontja, ahol a felek megállapodása nem elég. A bank a saját szakértőjének véleményét fogadja el, és két külön dolgot vizsgál.

Az egyik a forgalmi érték

A Wekerle Plusz rendelete előírja, hogy vásárlásnál a vételár legfeljebb 20 százalékkal térhet el a bank által megállapított forgalmi értéktől; ugyanez a szabály az Otthon Startnál is élt. A bank emellett mindenképp a saját értékbecslésére alapoz, és ha az alacsonyabb a vételárnál, a különbözetet a vevőnek önerőből kell pótolnia.

A másik az alapterület

A négyzetméterár-korlátot a rendelet szerint a hasznos alapterületre kell vetíteni, amelybe a garázs és a pinceszinti helyiség nem számít bele, az erkély, a loggia és a terasz pedig csak a felével. Ha a hasznos alapterület kisebb, mint amit a hirdetés ígért, a fajlagos ár felmegy, és átlépheti a küszöböt anélkül, hogy bárki egy forinttal is emelte volna az árat.

Mit tehet az eladó?

Reális árazást, pontos alapterületet és alapos felkészülést tud vinni a folyamatba. Az összehasonlító adatok — a környéken az elmúlt hónapokban ténylegesen megkötött ügyletek — előkészítése segít, ha a szakértő értéke indokolatlanul alacsony. Garancia nincs, de a felkészült eladó jobb helyzetből érvel.

Mit tehet a vevő?

Előzetes értékbecslést kérhet még a foglaló letétele előtt, és a szerződésben rögzítheti, hogy a hitel elutasítása esetén a foglaló visszajár. Ez utóbbi kikötés hiánya a támogatott hiteles ügyletek egyik leggyakoribb és legdrágább mulasztása.

Eladóként: mivel segíthető a vevő hitelbírálata

Az eladók többsége passzívan várja a banki döntést. Az ügylet meghiúsulásának jó része viszont eladói oldalon dől el: dokumentumhiányon, késésen, vagy azon, hogy az értékbecslő nem jutott be időben.

A dokumentumokat érdemes még a hirdetés feladása előtt előkészíteni

Friss tulajdoni lap, alapító okirat vagy alaprajz, társasházi ingatlannál a közös költség rendezettségéről szóló igazolás. Az energetikai tanúsítvány beszerzése napokban mérhető, de ha a szerződéskötés hetében indul el, biztosan csúszást okoz.

A tényleges hasznos alapterületet le kell mérni

Nem a hirdetésben szereplő, öröklött számot. Ha ez eltér, jobb előre tudni, mint a hitelbírálat harmadik hetében.

Az értékbecslőnek gyors időpontot kell adni

Egy elhúzódó időpont-egyeztetés önmagában két hetet vehet el a folyamatból, miközben a foglaló határideje telik.

A terheket egyszerre, nem egymás után kell rendezni

A jelzálog törlési engedélye, a haszonélvezet rendezése és a hagyatéki ügy párhuzamosan is indítható.

Egy pontosítás a teljesség kedvéért: a villamos biztonsági felülvizsgálatot a bank jellemzően nem kéri a hitelbírálathoz — a működő hálózatot szemrevételezéssel ellenőrzik. Lakás tulajdonosváltásánál viszont a hatályos műszaki biztonsági szabályzat szerint főszabályként kötelező, hat évnél nem régebbi jegyzőkönyv esetén nem kell megismételni, és a hiánya kellékszavatossági vitát szülhet. A felkészülés része tehát, csak nem a banké.

A Wekerle Program többi eleme: felújítás, lakástakarék, bérlakás

A vásárlási hitel mellett a programnak három további eleme van, ezek a kormány tájékoztatása szerint 2027-ben indulnak:

  • Energetikai felújítás. A Wekerle+ Családi Ház Program 2027 februárjától legfeljebb 15 millió forint, 15 évre fix 3 százalékos hitelt ad családi, sor- és ikerházak, kis lakásszámú épületek egyedi fűtésű lakásainak korszerűsítésére, a felújítás előtti energetikai besorolástól függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatással. A Társasházi és Panel Program 2027 márciusában indul, kamatmentes hitellel. A támogatáshoz legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás kell, amelyet a felújítás előtti és utáni energetikai tanúsítvány igazol.
  • Lakástakarék. 2027 januárjától újra állami támogatás jár a lakáscélú előtakarékosságra: az első öt évben a befizetés 10 százaléka, legfeljebb évi 120 ezer forint, utána 20 százaléka, legfeljebb évi 240 ezer forint.
  • Bérlakás és kollégium. 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrásból indul megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építése.

Eladóként a felújítási program azért érdekes, mert egy rossz energetikai besorolású ház vevője 2027-től kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást kaphat a korszerűsítésre. A gyengébb besorolás így kisebb akadály lehet, mint eddig.

Tipikus hibák eladói és vevői oldalon

Eladói oldalon

  • A hirdetésben szereplő négyzetméter nem egyezik a mérhető alapterülettel, és a négyzetméterár-korlát emiatt bukik el.
  • Haszonélvezettel terhelt lakást úgy kínálni, hogy a haszonélvezet megszüntetése nincs előkészítve: ilyen lakásra Wekerle Plusz hitel nem vehető fel.
  • A tulajdoni lap rendezése a vevő megjelenéséig marad, így a haszonélvezet vagy a jelzálog törlése futóversennyé válik.
  • Az árplafon fölé árazás anélkül, hogy az eladó tudná: ezzel a támogatott hitellel vásárló vevőkör nagy részét kizárta.
  • A foglalóról szóló megállapodásban nincs rendezve, mi történik a vevő hitelének elutasítása esetén.

Vevői oldalon

  • Az előzetes hitelbírálat elmaradása, majd a foglaló letétele bizonytalan jogosultság mellett.
  • Az önerő alábecslése: legalább 10 százalék önerő kell, és a hitelből az ügyvédi díj, a vagyonszerzési illeték, a közjegyzői díj és a költözés nem fizethető.
  • Befektetési szándékkal hitelt felvenni: a lakást öt évig nem lehet bérbe adni, és kötelező benne lakni.
  • A korhatár elszámolása: a kérelmet legkésőbb a 45. születésnapon be kell nyújtani, közös igénylésnél mindkét félnek meg kell felelnie.
  • A határidő elmulasztása: vásárlásnál a hitelkérelmet az adásvételi szerződés megkötését követő 180 napon belül kell benyújtani.
  • Közeli hozzátartozótól vásárolni: szülőtől, nagyszülőtől, testvértől, házastárstól vagy élettárstól Wekerle Plusz hitellel nem lehet lakást venni.
  • A birtokbaadás időpontjának a folyósítás elé tervezése.

Összefoglaló

A legfontosabb tudnivalók egy helyen:

  • A Wekerle Plusz 2026. október 28-tól váltja az Otthon Startot: 18 és 45 év között, legfeljebb 50 millió forint, fix 3 százalék új és 5 százalék használt lakásra.
  • Gyermek, házasság és TB-jogviszony nem feltétel, de öt évig kötelező a lakásban lakni, és bérbe adni nem lehet.
  • Lakásnál bruttó 100, egylakásos lakóépületnél 150 millió forint az árplafon; a négyzetméterár új és használt lakásnál egyaránt legfeljebb bruttó 1,5 millió forint, és legalább 10 százalék önerő kell.
  • A megkötött Otthon Start-szerződések érvényben maradnak; Otthon Start-kérelmet november 15-ig (biztonságosabban november 11-ig) még az nyújthat be, aki október 31-ig megkötötte az adásvételi szerződést.
  • Eladói oldalon az árplafon, a négyzetméterár és az értékbecslés dönti el, hogy a lakás megvehető-e támogatott hitelből: a pontos alapterület és az előre rendezett terhek itt is rövidítik az ügyletet.
  • A szabályokat a 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet rögzíti; a hitelképességet a bank bírálja el.

Az Otthon Start idején a hitelből finanszírozott lakáseladások nagy része támogatott hitelbírálaton állt vagy bukott. A Wekerle Plusszal a feltételek változnak, a lényeg viszont ugyanaz: aki a szabályokat az első érdeklődő megjelenése előtt átgondolja, jóval kisebb valószínűséggel veszít el heteket egy megbukott hitelkérelem miatt.

Q&A

Mikor indul a Wekerle Plusz hitel?

2026. október 28-án: ekkor lépett hatályba a Wekerle Plusz rendelete. A hitel a programban részt vevő bankoknál igényelhető; a bankok listáját és a saját feltételeiket a bankok hirdetményei tartalmazzák.

Ki igényelheti a Wekerle Plusz hitelt?

Aki a kérelem benyújtásakor betöltötte a 18. életévét, és legkésőbb a 45. születésnapján nyújtja be a kérelmet. Gyermekvállalás, házasság és TB-jogviszony nem feltétel, a büntetlen előélet viszont igen, és az is, hogy ne legyen nyilvántartott köztartozása vagy KHR-tartozása. Ha a jövedelem nem elég, a szülő vagy a testvér adóstársként bevonható.

Mennyi a Wekerle Plusz kamata?

Az igénylő által fizetett kamat új lakás vásárlására vagy építésére legfeljebb 3 százalék, használt lakás vásárlására legfeljebb 5 százalék. A kamattámogatás a futamidő végéig, de legfeljebb 25 évig jár.

Mennyi önerő kell a Wekerle Plusz hitelhez?

Legalább 10 százalék. Ennél kevesebb önerővel csak megfelelő pótfedezet bevonásával vehető fel a hitel. A hitelből az ügyvédi díj, az illeték és a közjegyzői díj nem fizethető, ezekkel külön kell számolni.

Mi lesz a megkötött Otthon Start-szerződésemmel?

Érvényben marad. Új Otthon Start-kérelmet 2026. november 15-ig az nyújthat be, aki október 31-ig megkötötte az adásvételi szerződést, illetve új otthon építésénél addig megindította az engedélyezési eljárást, vagy bejelentette az építést. Ez jogvesztő határidő; a rendelet egy másik szakasza miatt azonban biztonságosabb november 11-ig benyújtani.

Kiadhatom a Wekerle Plusszal vett lakást?

Nem. Öt évig kötelező a lakásban életvitelszerűen lakni, és a használata nem engedhető át másnak, így bérbe sem adható. A rendelet kivételt tesz például a munkavállalás miatti, legfeljebb kétéves távollétre, az ápolásra és a tanulmányokra, házastársaknál pedig a válásra.

Eladható a lakásom Wekerle Plusz hitelre, ha 105 millió forintot ér?

Lakásként a 100 milliós plafon fölött nem; egylakásos lakóépületként, jellemzően családi házként a 150 milliós határ alatt igen. Ilyen közeli összegnél az ár plafon alá vitele jellemzően néhány százalékos engedményt jelent. A négyzetméterár-korlátnak is teljesülnie kell.

Hogyan számoljam ki a négyzetméterárat?

A vételárat a hasznos alapterülettel kell elosztani; az eredmény új és használt lakásnál egyaránt legfeljebb bruttó 1,5 millió forint lehet. A hasznos alapterületbe a lakáson belülről megközelíthető helyiségek számítanak, a garázs és a pinceszinti helyiség nem, az erkély, a loggia és a terasz pedig a felével.

Számít, hogy volt már ingatlanom?

Igen. Nem igényelheti, akinek lakásban jelenleg vagy korábban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada volt. Kivétel, ha ez a lakás legfeljebb 30 millió forintot ér vagy ért, ha lebontották, vagy ha jogszabályon alapuló haszonélvezettel terhelten, jellemzően öröklés útján került a tulajdonába, és a haszonélvező ott lakik.

Megvehetem Wekerle Plusz hitellel a szüleim lakását?

Nem. Az eladó nem lehet a vevő közeli hozzátartozója vagy élettársa. Kivétel, ha a lakás egy részét már örökölted, és a hitellel a fennmaradó részt veszed meg, így a lakás kizárólagos tulajdonosává válsz.

Források: 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről (Magyar Közlöny 2026. évi 159. szám); a Wekerle Program hivatalos oldala (wekerle.kormany.hu); a kormány 2026. október 27-i közleménye (kormany.hu); az Otthon Start feltételei: 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet; piaci adatok: MNB lakáspiaci jelentés, 2026. május, KSH lakáspiaci árindex.

Kérdésed van a témában?

Horváth Vilmos Ingatlanközvetítő

Kérdésed van a témában?

Horváth Vilmos vagyok, a Duna House ingatlanszakértője.

Fő szakterületem a lakóingatlanok értékesítése Budapesten, valamint Göd, Vác, Fót, Veresegyház, Csömör és Dunakeszi térségében.

Munkám során arra törekszem, hogy transzparens és strukturált folyamatokkal tegyem kiszámíthatóvá és biztonságossá az ingatlaneladás és a továbbköltözés teljes menetét.

Egy szakértő bevonása a folyamatba nem egy kényelmi kiadás, hanem egy biztonsági befektetés. A kényelem csak ráadás.